A kutatás háttere, motivációi | CélokSzakmai előkészületekSzervezési előkészületekAz oktatási programKérdőíves felmérésTanulságokPublikációkJövőbeni tervek, a program továbbfejlesztése

A kutatás háttere, motivációi

241A nemzetközi migráció napjaink rendkívül gyorsuló tendenciát mutató jelensége, mely 2013-ban minden korábbinál jelentősebb mértékben érintette Magyarországot. Kutatások igazolják, hogy az Európai Unió tagállamainak területén több mint 50 millió bevándorló él (lakosság 9.7%a), és számuk éves átlagban kb. 1 millió fővel gyarapszik. Közel 2/3-uk (32.4 millió fő) az Unió területén kívül eső országokból származik, többségük távoli földrajzi területekről (mint pl. Pakisztán, Afganisztán, Szíria és különböző Észak- és Közép-Afrikai országokból). Tekintve, hogy Magyarország a Schengeni-övezet dél-keleti határvidékét képezi, különösen vonzó azon migránsok számára, akik illegálisan (pl. személyi igazolvány, útlevél nélkül stb.) kívánnak belépni a Schengeni-övezet területére, mivel sikeres belépés esetén minden további határellenőrzés nélkül eljuthatnak az Európai Unió bármely országába. 2007-et követően az Uniós döntéshozó szervek (Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa) egyre inkább felismerik az Unió területére irányuló, egyre gyorsuló ütemű nemzetközi migráció egészségügyi vonatkozásait és potenciális következményeit, és a migrációs-egészségügyet, mint új interdiszciplináris területet, prioritásként kezelik. Ezt követően számos nyilatkozat és ajánlás született a migránsok és a többségi társadalom egészségének védelme érdekében, célként megfogalmazva a közöttük tátongó jelentős szociális és egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését. Tanszéki csoportunk, a Pécsi Tudományegyetem, Általános orvostudományi Kar, Műveleti Medicina Tanszék, Migráció-egészségügyi munkacsoportja elkötelezett a hazánkban élő migránsok egészségének védelme mellett. Minden korábbi és jelenlegi kutatási és oktatási tevékenységünkkel ennek a veszélyeztetett populációnak az egészségét és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését szeretnénk támogatni. Ezzel kapcsolatosan 2013-ban a Nemzeti Kiválóság Program „Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj Konvergencia Régióban” keretein belül nagyszabású kutatási programot kezdeményeztünk, melynek címe: ‘Közegészségügyi kockázatok felmérése hazai menekülttáborokban és egyes schengeni határállomásokon’*. Ez a kutatás részben egy korábbi nemzetközi vizsgálat (2007-2009, Increasing Public Health alongside the New Eastern-European Schengen Borders, PHBLM projekt) kisebb volumenű, hazai utánkövetése volt, ugyanakkor a vizsgálatokat jelentős mértékben kiterjesztettük.

* Ez a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A kutatásoknak 4 fő része volt:

  • helyszíni bejárások alkalmával megtekintettünk és felmértünk összesen 10, migránsok fogadására szakosodott intézmény infrastruktúráját (schengeni határrendészeti kirendeltségek, befogadó állomások és őrzött szállások), elsősorban közegészségügyi szempontból
  • kérdőíves vizsgálattal felmértük az intézményekben dolgozó egészségügyi és rendészeti dolgozók ismereteit a mindennapos munkavégzésük során őket érő foglalkozás-egészségügyi kockázataikról
  • az egészségügyi dokumentáció megtekintése, abból adatgyűjtés (folyamatban, egy új PhD munka részét képezi)
  • végül, de nem utolsó sorban, fókuszcsoport-beszélgetéseket végeztünk a három nagy hazai menekülttáborban élő menedékkérőkkel (Debrecen, Bicske, Békéscsaba)

A fókusz-csoport beszélgetések során különös hangsúlyt fektettünk a migránsok egészséggel, magyarországi egészségügyi ellátással kapcsolatos ismereteinek, attitűdjeinek, véleményének feltárására. Eredményeink arra hívták fel a figyelmet, hogy súlyos hiányosságok vannak mind az egészséggel kapcsolatos műveltségben (pl. az Unióban, ill. hazánkban gyakori fertőző betegségei tüneteinek, terjedésének, megelőzésének ismerete), mind pedig az egészségügyi ellátáshoz való jogaikkal, kötelességeikkel való tájékozottságuk tekintetében. Elmondásuk szerint, amióta Magyarországra érkeztek, nem kaptak információt az egészségügyi ellátásra való jogosultságukkal kapcsolatosan, beleértve a táborban elvégzett orvosi vizsgálatokat, stb. Ezen problémák megfelelő kezelése, a hiányosságok pótlása elkerülhetetlen a migránsok, menekültek sikeres társadalmi integrációja érdekében.

Fel ↑

Célok

A fentiekben vázolt tapasztalatok és adatok birtokában egy új kutatási, ill. projekt-tervet dolgoztunk ki, melynek címe: ’Improving irregular migrants’ access to the health care in Hungary’ (Az irreguláris migránsok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének javítása Magyarországon) az alábbi célokkal:

  • egy olyan egészséget, valamint egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést fejlesztő oktatási-információs program kifejlesztése, mely a menekülttáborokban könnyen megismételhető, adaptálható és ugyanakkor önképzés céljából az interneten is könnyen elérhető a célcsoport számára
  • hosszú távú célunk a migránsok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének és ezen keresztül az egészségének javítása (menekült-státusztól függetlenül)

Fel ↑

Szakmai előkészületek

243A szakmai előkészületek jelentős része – jogszabályok, és egyéb információs szakmai anyagok gyűjtése, analizálása, válogatása-, 2014 tavaszán és a nyár folyamán zajlottak, részben a szervezési előkészületekkel párhuzamosan. Számos alkalommal szakmai megbeszéléseket, konzultációkat folytattunk, elsőként Dr. Szép Árpáddal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Főosztályának vezetőjével, majd Dr. G. Nagy Árpáddal, a BÁH debreceni Menekülteket Befogadó Állomásának vezetőjével és kollégáival. Ezen megbeszélések alkalmával tájékoztattunk az igazgató urakat terveinkről és kutatásaink módszereiről és támogatásukat kértük. A szakirodalom és szakmai konzultációk, lektorálás (pl. jogász, egészségügyi és szociális dolgozók, szakgyógyszerész, stb.) alapján megtörtént az előadás tervezet szakmai anyagának kidolgozása (1. verzió), melyet ellenőrzés céljából a debreceni menekülttábor igazgatójának, szociális és egészségügyi vezetőinek megküldtük. Az ő lektorálásukat követően – a javaslataik figyelembevételével- az anyagot átdolgoztam és végső jóváhagyásra ismételten elküldtem (2. verzió). A végső jóváhagyást követően a teljes anyagot angolra fordítottam és kidolgoztam a prezentáció magyar és angol nyelvű diasorát.

Fel ↑

Szervezési előkészületek

244A program szakmai anyagának végső jóváhagyását követően (BÁH, debreceni Menekülteket Befogadó Állomásának igazgatója által) a diasorok (angol és magyar) kidolgozásával párhuzamosan előtérbe került a program tesztelésének szervezése. A magam és a mentorált hallgatóim számára időben (3 héttel a tervezett belépést megelőzően) a belépési engedélyeket megkértük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, de sajnálatos módon – tekintettel a nyári szabadságolásokra- jelentős csúszással szembesültünk, végül az utazást megelőző napon kis utánajárást követően végre megkaptuk belépési engedélyünket. Miközben az engedélyeinkre várakoztunk, kitűztük az előadások időpontjait és elkészítettem az előadások Meghívóit (6 nyelven). Ezt megelőzően kiválasztottuk a tábor aktuális etnikai összetételének megfelelően a program célcsoportjait, és ezeknek megfelelően kiválasztottuk a szükséges tolmácsokat/fordítókat és felvettük velük a kapcsolatot. A tábor aktuális etnikai összetételének megfelelően – és annak érdekében, hogy minél több menedékkérőt elérjünk- a következő nyelveket választottuk ki az előadások tolmácsolására: farszi, albán, arab, szomáli (magyar előadás az adott nyelvekre tolmácsolva) és angol (ez utóbbi nyelven folyt az előadás és franciára ment a tolmácsolás). Mindeközben a kérdőíves felmérés kérdéseit is kidolgoztam, valamint brosúrákat és fali posztereket magyar és angol nyelveken. Végül minden anyagot, dokumentumot elküldtem a fordítóknak, hogy elegendő idejük legyen egyrészt az előadás tolmácsolására a felkészüléshez, másrészt, hogy időben visszaküldjék a lefordított kérdőíveket, brosúrákat és fali posztereket a nyomtatáshoz és sokszorosításhoz.

A lefordított Meghívókat pedig a táborba küldtem vissza, ahol az ott dolgozók pár nappal az előadásokat megelőzően a táborlakók körében szétosztották és számos jól látható helyen kifüggesztették.

Letölthető pdf-dokumentumok

a Meghívók 6 nyelven

Fel ↑

Az oktatási program

245A több hónapon át tartó szakmai és szervezési előkészületeket követően végül 2014 augusztusában került sor a kidolgozott program bemutatására, ill. tesztelésére a BÁH debreceni Menekülteket Befogadó Állomásán. Négy előadást tartottam, hármat magyar nyelven (farszi, albán és arab tolmácsokkal) és egyet angolul (a tervezett szomáli helyett francia tolmáccsal), ez utóbbi elsősorban afrikai menedékkérők számára. Összesen 19 országból mintegy 106 menedékkérő vett részt a 4 előadáson, és 75.5%-uk önként részt vett az anonim kérdőíves felmérésben is (80 fő).

Az előadások kb. 90 percig tartottak, melyeket 5-10 perces ’Kérdezz-felelek’ fórum követett, aminek során a menedékkérőknek lehetőségük volt a tolmácsok segítségével kérdéseket és kommenteket tenni.

Az előadásoknak két fő része volt:

  • Az 1. rész főként a migránsok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatos információk átadását célozta, beleértve a jogosult ellátásokat, kötelességeiket, a tábori orvosi ellátással kapcsolatos információkat, a tábori szűrővizsgálat részeit, az ingyenes egészségügyi ellátásokat (alap és sürgősségi ellátások), hazai védőoltási rendszer és a gyermekeik oltási kötelezettsége stb.
  • Az előadás 2. része elsősorban a fertőző betegségek megelőzésére fókuszált, olyan betegségekre, amelyek gyakoriak Magyarországon és az Európai Unióban; melyek a leggyakoribb kórokozók (ill. melyek azok, amelyek már eradikáltak, vagy jellemzően nem fordulnak elő Európában), melyek a leggyakoribb terjedési módok és ezzel kapcsolatosan, hogy hogyan lehet ezeket a betegségeket megelőzni.

Az előadások során minden résztvevő kapott egy brosúrát, amely 16 alapvető higiéniai rendszabályt, valamint hozzá tartozó infógrafikát tartalmazott, melyek figyelembevételével számos fertőző betegség megelőzhető. Az előadások előtt, ill. után a résztvevőket arra kértük, hogy töltsék ki anonim kérdőívünket. Az előadásokat követően az előadásban foglalt információk újszerűségére, hasznosságára, az előadással való megelégedettségükre kérdeztünk rá.

Letölthető PDF dokumentumok

Az oktatási program PDF-ben (a Power Point diasorért, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot)

Szórólapok/fali poszterek 6 nyelven

Fel ↑

Kérdőíves felmérés

246Az előadások résztvevőit arra kértük, hogy vegyenek részt mind az előadást megelőzően, mind azt követően egy rövid, anonim, önkitöltős kérdőíves felmérésen. A résztvevők 75.5%-a (80 fő) beleegyezett. A kérdőívek 20+4, többségében zártvégű kérdést tartalmaztak (6 nyelven). Húsz kérdést kellett kitölteniük az előadást megelőzően (ún. ’pre-test’): szociodemográfiai kérdéseket, valamint saját egészségüket, ill. egészségügyi ismereteiket értékelő (ellátással, ill. fertőző betegségekkel kapcsolatos) kérdéseket. Az előadást követően még 4 kérdést válaszoltak meg az előadásban foglalt információk újszerűségére, hasznosságára, és az előadással való megelégedettségükre vonatkozóan (’post-test’). A kérdőíves felmérésben való részvétel önkéntes és ellenszolgáltatás nélküli volt.

Letölthető pdf-dokumentumok

a kérdőívek 6 nyelven

beszámoló az eredményekről (később, jelenleg elemzés alatt)

Fel ↑

Tanulságok

247A program fejlesztése és tesztelése során számos tapasztalatot szereztem és következtetést vonhattam le, melyek hasznosak lehetnek hasonló jövőbeni programok tervezéséhez.

→ fontos a körültekintő szakmai, szervezési előkészület:

  • ha szükséges, az engedélyek időbeni beszerzése (pl. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal)
  • szükséglet-felmérés (mire van szükség, mi szerepeljen a programban?): mind a célcsoport részéről, mind az őket segítők részéről
  • előzetes adatgyűjtés a célcsoportról (nem, kor, etnikai összetétel stb.) annak érdekében, hogy a program mindinkább személyre-, (csoportra-) szabott legyen
  • szervezés részletei (körültekintő időpont-, helyszínválasztás, tolmácsok beszervezése, meghívók elkészítése)
  • ha fordításra/tolmácsolásra van szükség, fontos a szakmai anyagok időbeni megküldése, hogy a tolmácsok fel tudjanak készülni a szakszövegek tolmácsolására, különös, ha orvosi, jogi szövegekről van szó
  • fontos figyelembe venni a nyelvi különbségeken túl a vallási, kulturális különbségeket is (pl. szexuális témák muszlim hallgatóság körében)

→ a program lebonyolításával kapcsolatos szempontok…

  • alap, de releváns információk közlése: amikor néha a kevesebb a több: ne legyen a program túl sok, túl részletes, túl tudományos, ugyanakkor legyen elégséges, ne felszínes: egészséges egyensúlyt fontos megtalálni
  • fontos gyakorlati információkat szolgáltatni (pl. hova forduljanak orvoshoz, melyek az ingyenes egészségügyi ellátások, melyek a kötelező védőoltások Magyarországon, hogyan távolítsanak el kullancsot, stb.)
  • fontos az előadás logikus, szisztematikus felépítése, hogy könnyen követhető legyen
  • érdemes ábrákkal, színes grafikákkal gazdagítani az előadást, hogy ne ’tömény’, hanem könnyen emészthető legyen
  • fontos az előadás fő üzeneteinek megismétlése, megfelelő kihangsúlyozása
  • lehetőleg tegyük az előadást interaktívvá: teremtsünk kellemes, oldott atmoszférát, továbbá ez lehetőséget ad az azonnali visszajelzésre is

→ gondolni kell a jövőre is…

– biztosítsuk a program fenntarthatóságát!

– legyen a program megismételhető, próbáljunk bevonni (képezni) helyi segítőket, szociális és egészségügyi dolgozókat, önkénteseket, vagy akár a célközösség egyes tagjait (érdemes megtalálni a vezetőket)

– biztosítsuk az információk (vagy maga a kidolgozott előadás) elérhetőségét, pl. adjuk át további felhasználásra, vagy tegyük elérhetővé az interneten, stb.

– teszteljük a programot a célpopuláció egy kis csoportján, majd építsük be a visszajelzéseiket a program véglegesítése során

– ellenőrizzük, frissítsük az információkat rendszeresen (pl. törvények, rendeletek változásainak nyomon követése)

Fel ↑

Publikációk

248Ez a program már eddig is számos hazai és nemzetközi tudományos fórumon bemutatásra került (mind az előkészületei, mind az eddigi eredményei):

  • angol nyelvű előadás (és absztrakt) formájában a 2014-es isztambuli medikus konferencián: 24th International Medical Sciences Student Congress (IMSSC), 17-19th, May, 2014, Istanbul, Turkey
  • angol nyelvű előadás formájában a Pécsi Tudományegyetem és Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös hazai rendezvényén: European-level Expert Symposium „Healthy Ageing of Roma Communities: Endowers – Realities – Perspectives”, 27-29, Oct, 2014, Pécs, Hungary
  • angol nyelvű poszter-prezentáció formájában az Európai Közegészségügyi Társaság (European Public Health Association, EUPHA) éves nemzetközi konferenciáján Glasgowban: ’Improving the access to health care of migrants living in Hungarian reception centers’ címmel, 7th European Public Health Conference „Mind the gap: Reducing inequalities in health and health care” 19-22th, Nov, 2014, Glasgow, United Kingdom
  • angol nyelvű absztrakt jelent meg a EUPHA konferencia kiadványában, címe: ’Improving the access to health care of migrants living in Hungarian reception centers’, European Journal of Public Health 2014, Vol. 24, Supplement 2, p 122. (Impact Factor: 2.459)
  • magyar nyelvű ismeretterjesztő beszámoló jelent meg a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar folyóiratában: ’Orvoskari Hírmondó’ (HU ISSN 1586-1295), címe: ’Egészségnevelés a debreceni menekülttáborban’, novemberi szám, 14.o. ( http://aok.pte.hu/hu/docs/hirmondo/pdf/okh_1411.pdf )

Fel ↑

Jövőbeni tervek, a program továbbfejlesztése

249Jelen program eredményei és tapasztalatai számos jövőbeni lehetőséget hordoznak magukban. Egyrészt a program fenntarthatóságát biztosítottuk azáltal, hogy a kidolgozott anyagokat átadtuk a tábor dolgozóinak, akik terveik szerint a jövőben részben vagy egészében tervezik azt megismételni, valamint felkínálták a lehetőséget számunkra is, hogy ismételten elmehetünk hozzájuk előadást tartani. Ezen túlmenően, a program egészében és tematikusan is elérhető már közvetlenül a migránsok számára jelen weboldalon keresztül, abban az esetben, ha önmaguk szeretnének ismereteket gyűjteni, kiegészítve még rengeteg más hasznos információval is. Végül terveink között szerepel a jelenlegi kétnyelvű weboldal nyelvi, szakmai-tartalmi, technikai továbbfejlesztése is.